Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

versek 2014. március -április

2014.05.02

 

10330237_694587067254070_3488760443263782321_n.jpg

 Öröm légy

Öröm légy;

Fények hídja,

NapMag.

Öröm légy;

harmatos cseppje

szivárványsugaraknak.

Öröm légy;

születése a fénynek.

Szívedben

aranyból

teremj világot

s szerelmet zengjen

élted.

Áldás!

14.05.16.

 10297733_701344386567898_1938717381947675421_n.jpg

 Álomszöktető

 

Szöktetett álmokat
pislant a Hold
ezüst tükre
mézszínű folt.

Szöktetett álmokat
szőnek a hegyek
Isten karja köréd,
mondd, hogy legyek?

Tépett szárnyamból
tollak hullnak
vércseppek harmatán
álmaim múlnak.

Szelíd folyondáron
elkúsznak messze
éjjeli lámpás után nyúlva
helyet keresve.

Szöktetett álmokat
ringat a hold,
benne csenden a
szívem szólt.

Szétgurult álmaim
szállnak a fényben
hallgat benne a holnap
aranyos színben.

14.05.13

pszicho-es-spiri.jpg

Arannyal

 Arannyal írok az éjkék Égre

Napsugárból bontom

Szirmaim.

Holdezüstön

Szökök által

Hajóm ez,

mi fényen

 ring.


14.05.09

 

 

a-tokeletes-pillanat.jpg

 Hagyd....

 

Hagyd élni a pillanatot,
hagyd lebegni a lelked.
Utánad nyúlnak
a Csillagok
benned
életre kelnek.

Hagyd élni a pillanatot
hagyd lélegezni a
tested
minden légvételben
tárd ki a karod
a világot
így öleld meg.

Hagyd....


14.05.06

 

10013575_707902959266431_1679444744_n.jpg

 

Örködik felettem


Örködik felettem

óvó fénnyel

magason,

szívem ringatá

aranyon.


Örködik felettem

lánggal

virággal,

 szerelemmel

ölti reám

liliom színét

bíbor

palásttal.


Örködik felettem

Égi kékből,

arany homokból

fon kalászos

utat

lábam alá

fényből.


Őrködik felettem

csitítja

hű szívem,

ringat, ringat

csillagfénnyel

itat

Szerelmével

szólongat

Égi madár.


14.05.05.

 1279273624_70.jpg

Szólok véled

Szóltam véled

s Te nem hallád,

révület járta

tépett világodban

csak egy

volt

kit

hallottál:

Rabságodat.


Halottá lettem

benned,

néma

kín szülte jajszó;


Koporsón

virágfoszlány,

zárul az ajtó,

Te csukod rád.


Fénylő szívem

imára nyitom

fakadó boldogság,

rózsahegye rajta,

illanó színben

fények szóródnak

némán,

suttogok, magam tartva.


Holttá porladtál

bennem,

felemészt a múlt

minden dermedt

jajdulása

távol szökik,

engedem...


Szél járta völgyben

Szakadt lepelben

fáklyát hordoz

egy távolodó menet.


Dereng a fény

köröttem Angyalok;

s Te hallgatod

fekete rabságba süllyedt

koszlott lelkedet.

14.05.09.

szandici_product_42214_120810144324_4.jpg

Túl


Túl a szív dobbanásán

túl a minden határán

Rejőzködőn;

Iramló szélben

kiáltón,

zendülőn.


Túl a szív dobbanásán

túl a csend határtalan hangján

bennen rezdülő létben

aranyvilág sugárán

sejtetőn

moccanón.


Túl a szív dobbanásán

túl a szellem hangján

záródóból nyílón

eredőn

induló.

14.05.02

 

603633_644421342272939_885823018198579405_n.jpg

EmlékMás
(Atlantisz)

Magam arcát látom;
Felnyílott emlékek hídján
Túlról.

Tejút színén megálmodott
eljövendőt;
Régmúlt szerelmet.

Libben a fátyol
Arcomat a napfény írja
Ezüsttel.

Magam arcát látom
tündöklő világon
ringatón.
14.04.30 (21:12)

kép forrása: internet

 

10245576_511707302269289_5560232534897916675_n.jpg

 Lángoló

Kinyíló ajkamon
Oltár a szó.
Benne a szívem
Gyertyalángon lobbanó.

Lángoló, feslő
viasz szín szirmok
fehér varázson
vetett szikra koszorúk.

Kinyílott ajkamon
ring a szózat
megeredt fény magja
Hamvas hírhozó.

Lásd mi termő:
Oltáron Szerelem
Olvadt szikrákból
Égi kegyelem.

Áldás!

14.04.28. (22:22)
Kép forrása: internet

1557460_773083426052627_212844390_n.jpg

Fehér Atyák útja

Fénnyé írtam a lelkem ezüstös kékjét,

Lobbanó arannyá 

vált bennem

Igézete az Égnek.

Áldott Napútján

Atyáim fényéből

Járom

A hófehéret.

Áldás!

14.04.27.

  

1471848_566484440097542_467715197_n.jpg

Veled

Mikor Veled vállalom
a végtelen csillagos
foszló ragyogást;
Megremeg a föld
szíve,
Áldásban rezdül a
Nász.

Mikor benned ringatom
szívem teljét,
Felragyog az Égbolton
Minden ősi emlék;
Kísér a múlt, s benne
milliomnyi szép fehér
szirom, mi lábunk alá
szerelemből hullt.

Mikor hozzám simítod
szerető orcádat,
tűz gyúlik csenden
szívünkben máglyának.
Nap bontja belőle fénylőn
sugarát.
Arany madár röppen
kéklő világon át.

Élő a SZER.

Áldás!

14.04.27.

 

6.jpg

Szívhatáron

Lángot lobbantó
horizonton
imbolygó csillag;

Meghúzott határokon
ficergő, komor
Sejtés...

Csobbanó hangon
lázongó
szívutakban
körút...

A szívhatáron
Ott áll
a fénnyé váltott
alak.

Megáll a tükörrel
szemközt...
látja honnan
Nyit a Fény
számára utat.

14.04.26

 

eganart_product_31675_120323172946_1.jpg

 Vérszín igézet

Vérszín igét
cseppentett ajkamra
mézen a Teremtő.

Holt folyamból éltet
sodró szókat;
Végtelenből nyíló
Égi színeket.

Vérszín igét
cseppentett ajkamra;
vörös rózsát
Tuilpánt, feslőt.

Élőből holtat
kovácsolót,
üszkös karcból
kapun túlra lépőt.

Vérszín igét
zengenek az őrzők,
lángokból oltják
a lelkek színaranyát.

Vetve a lobot
mit senki sem sejt,
selymen gombolyodót
mit mindenki tud.

14.04.22.


kép forrása: internet
Hun Életfa medál, eganART,

 

palmetta.png

 

ÉletSZERű

Palmettás leveleken
ringó iringó.
Lelkeket vigyázó
Égi szál.

Szívszava zengi:

Áldás, Áldás, Áldás!
Istenfáján a járás
Ékes-fényes
Föltámasztás.

Lélek -lángú
Csillag-ágon
Szíved az igaz úton
bennen jár.

Égszava:

Áldás, Béke!
Fényes húsvétban
Szentségünk örök fénye.

Áldás!

14.04.20

 

1622082_10152094451158105_3145108316114855864_n.jpg

Halálból az életbe

Ragyogás járta át a szívét
és a keresztfán rózsák
fakadtak.

Kitárult, végtelen
szivárványfalakon át
íves hullámokban
bontotta
fodros sugarát a jövendő.

Ne keresd a holt múltat
az élő jelenben.

Óvd a rózsaszirmokat
szíved vörös udvarán.
Tudj, ne csak sejts.

Áldás!

14.04.19.
Nagyszombat

 

digitalkudiahbridgingworlds.jpg

 Keresztfa

Vetélkedik bennem a hang
Hol az ISten!?
Zúg a harang.

Égi Anyám ölébe vesz,
Szelíd mosolya
Fényemmé lesz.

Megtér a lélek
Fája kereszt
Kiált a lelkem:

Égre eressz!

Reszket a fűzfa
lomb és gyökér
Nyílik az Égbolt
Éled a szél.

Vetélkedik bennem a hang
Lázad, kiált
Kósza harang...

Nézi az Isten
s fölém hajol,
Múlik a kétség
Holttá simul.

Megtér a lélek
Fája kereszt
Forgó kerék
Arany veret.

14.04.17.

Nagycsütörtök

 

1309983571_24.jpg

Titok

Minden féltve őrzött
titkom eléd tártam.
Lelkemben madárként
Arannyá váltam.

Szerelem nyílott
kapujába álltam;
Világon Fénnyé
Tebenned váltam.

Áldó, teremtő
Szerető szíved;
Titoknak otthona
Áldás, Igézet.

Minden féltve őrzött
titkom eléd tártam,
szerető szívedhez
tisztán, fényen álltam.

Szerelem nyílott
Kapujába álltam,
Világom fényét
Ekként találtam.

Áldó, teremtő
Szerető szíved
Lelkem otthona
Áldás, Igézet.

Áldás!

14.04.15. 19:09

 

1526276_639513736086248_8925296092041050510_n.jpg

 

Mezítelen

 

 

Mezítelen jöttem,
csak lelkem fehére
éli csenden világát.

Csupasz lépteim
illanó prizmaként
nyújtóznak hosszan
éltem partján.

Mezítelen jöttem,
Sejleni a létet
Tudó lélekkel
Kék tetszésben.

Forgó világom
tengerén,
Isten lángja
szüntelen megtérés.

Mezítelen jöttem,
Árva-kósza lelkem
Utazója a mindennek
Térül s visszajár.

14.04.12

 

 

0808390001363470359r3.stdfmwrn.t24bpm9v.jpg

 

Fényárnyék

 

 

Törött tükör

 

 

Szilánkjain remegő

 

 

arc...

 

 

a Tiéd;

 

 

Fényárnyékból nyújtott

 

 

lélekszem,

 

 

fátyolos ködköpenyben

 

 

közeledő

 

 

csend Elem.

 

 

Éled a Szer

 

 

Sóhaj

 

 

Könny.

 

 

Enged-Elem

 

 

Oldódás.

 

 

 

 

 

  14.04.11

10156114_501971726576180_1853318999_n.jpg

 Ezüst

Hallgat az erdő
két kezem bölcsőt ringat
ezüst porból szövi a holdat
s festi kékre a világló eget.
Két kezem bölcsőt ringat
és benne fénylő, szép lelkedet.

14.04.03

kép: Vágvölgyi Attila

1977464_597228310345628_2103844840_n.jpg

Sóhajtlak
 

Sóhajjá vált lelkem
Szíveden táncol.

Áldó Szerelem
Nyílik, világol.

Arany Ágon
Ringatag Alma.

Szerelem-szerelem
Növekszik alatta.

Hűs patakon
sodrás habja.

Sóhaj vagy a lelkemen
Csillagok fodra.

Sodort ágon
pironkodik a hajnal;

Varázs dallamon
Kinyíló Nappal.

Fénylelkünkön
Virul a szerelem.

Szabad világon
Megnyílott egyetem.

13.03.22.

Kép: Josephine Wall


1507679_702730103116651_7295880_n.jpg

Kapu

 
Lángját lobogtatja

Ezüstön

Fényen.


Nap kapuját nyitja

Szívén

Serényen.


Megbúsított lelkén

szivárvány

Nyílik.


Isten igaz útja

Áldásból

Nyílik.


14.03.17.

napos.jpg

 

Őszült szívben kora nyár


Kora nyárban hulló

szirmok, pergő dallamon

lepkeszárny. Zsendülő

létben világ zaján túl

igézőn szólal egy madár.


Estben járva

Égre emelt szívben

Isten lángja vet lobot,

kis  csalogány nótára gyújt,

s hoz az éjbe víg dallamot.


Szólal  a trilla lágyan,

csillagos éjben vidáman.

A hegyvidék mögé lebukó

napban, csillagos ruhában.


Barkácsol magának

szerelmet, párját csalogatja

édesgeti éjjel, csőréből itatja

Szívét igézi, arannyal borítja.


Feloldoz az elkésett múltban


Vörös hajú alkonyatban

S az énekén csoda vár...

őszült szívben, kora nyár.

 

14.03.13.

Játszottam kicsit az Élő Költők Társaságában pár szóval egy hetente megújuló versíró játékban.

feloldozás, lepkeszárny, hegyvidék, barkácsol, elkésett