Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Max Fucktor -Albert-

2017.10.21
Albert a férfi -nevezzük így, Brigitta férjét- ott maradt az üres lakásban, s komolyan kétségbe esett felesége kirohanásán. Hogy a csudába nem vette észre, hogy a nő nem boldog mellette? Össze-vissza gondolatok cikáztak a fejében. Kiment a konyhába a csinos ádámkosztümjében és megmelegítette a maradék kávét, ő tej nélkül itta, lassan kavargatta, s kinyitotta a hűtőajtót. Egy kisebb éléskamra tárult a szeme elé. Kivett pár dolgot és nekilátott reggelizni. Majd hirtelen bevillant az agyába, ha Gitta elmegy...vajon mi lesz vele? Ki fog rá főzni, mosni? Kin fogja levezetni a feszültségét, amit a munkatársain nem lehet, vagy éppen nem tud. Egyáltalán milyen élete lesz a nő nélkül? Besomfordált a hálóba, kezével törölte meg a száját. Ez így nem lesz jó...valahogy vissza kell szerezni a nőt. Valamit tenni kell. Vén fejjel hogy kezdjen új életet? Kivett egy vasalt inget, egy farmernadrágot, alsóneműt és felöltözött. Elégedetten nézett végig magán. Vissza ment a számítógépéhez és rákeresett a jó barátunk oldalon, a TÁRSKERESÉS szóra. Az okos rendszer, hamar kiadott némi találatot, és Albert gyors mozdulatokkal megnyitotta az elsőt, melynek ígéretes neve volt (szerelemdoboz) s felregisztrált. Fénykép nélkül és hamis adatokkal. Egyfelől, hogy ne bukjon le, másfelől, nehogymár vén szarnak nézze valaki, illetve...a vén csoroszlyákból, köszöni nem kér. A regisztráció előtt csinált egy hamis mélcímet is, ami szupertitkosan volt elrejtve. Persze, hogy miért az egy jó kérdés. Lőtt magáról egy-két szelfit, s a kék oldalra fel is töltötte a telefonjáról. A legidősebb fiához jutott el először és kiváncsian rá is kérdezett az apjánál, hogy mi van? Hiszen ez az öregének nem volt szokása. A képen egy zavarodott tekintetű ámde sármos férfi mosolygott, s az a mosoly elég önelégült és mindemellett kétségbe esett is volt. Hamarosan több nő is írt a szerelemdobozba érdeklődve, s randi után ácsingózva. A sok kurva, gondolta magában Albert. És végig mustrálta a jelentkező hölgyeket. Volt egy huszonéves lány, akiről egyértelmű volt, hogy egy komplett szolgáltatás része, talált az üzenetek közt egy robotfélét is, ami meglehetősen tört magyarsággal kommunikált. De a legesleg meglepőbb a 3. üzenet volt...Tőle, igen, Tóth Annamári, a szerelemdoboz egyik sarkából bekopogtatott Alebert szívcsarnokának ajtaján. Persze, ezt Albert nem tudhatta kit rejt a Manna Thé név. Ahogyan Mari sem volt tisztában azzal ki is az a magát függetlennek hirdető rendezett életű 40-es, akire ráírt, arca és sármos fotó persze nincs róla...épp csak furcsán vonzó az a pár para-méter, amit megadott magáról. Ezalatt már dél lett, Albert egyre idegesebb lett, hol van az asszony. Francért nem jön már? Táncsak nem van valakije? Titkokban randizgatnak, íméleznek, netán távszexelnek is egymással? Albert előtt élénk képek jelentek meg, amit a felesége egy idegen hapsi karjaiban a legnagyobb mámorban úszik. Szerelmes hangon sugdosnak egymás fülébe, mint ők ketten egykor....óh...hol is van az már.... Mérgében földhöz vágta a tv távirányítóját, ami darabokra tört. Erről ennyit, gondolta, hétfőn vehet egy másikat. 1/2 2-kor Gitta még mindig nem volt sehol, ekkor Albert előkapta a telefonját s elkezdte visszakeresni a legutóbbi hívások listájában a felesége telefonszámát, jó sok időbe telt mire megtalálta, s meglepve tapasztalta, hogy több, mint 3 hete hívta fel utoljára, akkor is leginkább azért, hogy közölje vele, hogy el kell utaznia 3 napra, s mire haza ér, legyen összepakolva az utazótáskája, mert csak hazaszalad érte és már megy is. Elmorfondírozott ezen, vajon mit csinált Gitta azalatt a 3 nap alatt míg ő csapatépítésen majomkodott a bokorban a kollégákkal? Megfagyott benne a vér... Remegő kézzel nyomta meg a gombot, a zöldet, ami a hívást kezdeményezi és idegesen vár. Az asszony nem vette fel a készüléket, teli volt mindkét keze ugyanis szatyrokkal. Épphogy végzett a piacon. A telefon egyre idegesebben szólalt meg a táskájában, de Gittát egy percig sem izgatta, nem várt hívást senkitől, a gépe előtt pucéran ülő férjétől főleg nem. Fél 3 volt, mire megérkezett, addigra Albertet háromszor leverte a víz, s sokadjára képzelte el magában, hogyan fogja számon kérni a kimaradt időt Gittán. Mikor megfordult a kulcs a zárban majdnem infarktust kapott, a szívritmusa, mintha összezavarodott volna nem egy percre...örökre. Hatalmas pofon volt számára, mikor Gitta belépett az ajtón és a két hatalmas szatyrot letette a földre, hogy becsukhassa az ajtót. Albernek egy szó sem jött ki a torkán. Pedig olyan jól elképzelte, amit a nő képébe vágja: - Baszni voltál Te ribanc? Mutasd magad! Add ide a telefonod! Hadd lám milyen üzeneteid voltak! Méghogy TE akarsz elválni! A nagy faszt kisanyám, na nem, ezek után én fogok! Hűtlen kutya vagy! Egy rossz kurva, hogy nem vettem eddig észre! S eközben Manna Thé kedves üzenetei érdeklődő szavai csurogtak a postafiókjába, a szupertitkosba a piros oldalról. S miután Albert alig tudott megszólalni a száján, csak pár kedves mondat csusszant ki: -Hello! Hát itt vagy! Már azt hittem valami bajod esett. A szívbajt hoztad rám! De az utolsó kérdés elmaradt, amikor a teli szatyrokra nézett...hogy miért nem vette fel...